2010.01.16. 14:08
Broken Hearted Girl.*
Több nagyszerű embert ismertem meg életemben,
De csak egy volt, aki mindig ott volt mellettem.
Soha nem felejteném el őt, hisz nagyon fontos nekem,
De egyik napról a másikra, elvesztettem mindenem.
El sem tudom mondani, mennyire csalódott vagyok. Próbáltam neki jót tenni, segítettem ha kell, de úgyérzem csak kihasznált. Sokszor döntöttem úgy, hogy ez nem változat semmin, hiszen minden ellenére szerettem Őt. A legjobb barátnőm. Lassan nyolc éve tekintettem annak. Lehet hogy több. Akárhogyan is, most teljesen összetörtem, hisz ez a nyolc év... olyan mintha meg sem történt volna.
Teljesen mások vagyunk, ez tény. Én inkább társaságközpontú voltam, ő pedig jobban szeretett otthon lenni, kis baráti körrel. Nekem mindig nagyszabású ötleteim voltak, ő meghúzódott a háttérben. Ő volt a jókislány. Persze, ez lehet hogy számomra is előnyösebb lett volna. Akkor most talán minden más lenne...A pasikkal én szerencsésebb voltam. Ő kevésbé. De mindig bátorítottam, hisz nagyszerű lány. És szerintem csodaszép.Szóval két egészen különböző egyéniség voltunk, ez mégsem jelentett akadályt. Vagyis én ezt hittem. Mindkettőnknek vannak más barátai, de Ő megváltozott. Másképp viszonyul hozzám. Nem mesél nekem már semmit. Másokkal sokkal jobban megvan. Én ez tudom. Ő is tudja. De nem látja be. Nem tudom, mit rontottam el. Még azt sem mondhatom hogy nem figyeltem az érzéseire. Persze, veszekedtünk, de ki nem?:)
Most azonban már azt kívánom, hogy veszekedjünk. Mert akkor tudtam hogy aggódik, tudtam hogy jót akar nekem. De most...ez sokkal rosszabb annál. És én soha, de soha nem akarom őt elveszíteni. Érte megváltoznék.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vagányfilozófus 2010.01.24. 17:25:08
A gondolat második felével egyetértek, sajnos az eleje az életben nem így működik. :(